|
KÁTÉ
Evangélikus keresztyén hitünk rövid összefoglalása
42
Az imádság
A szív beszélgetése Istennel
Az
imádságon keresztül az ember Isten színe előtt létezhet és
élhet. Az imádság ugyanolyan természetes és szükségszerű a lelki
élet számára, mint a lélegzetvétel a testi élet számára. Isten minden
pillanatban lát bennünket, mi beszélhetünk vele, és ő
mivelünk.
Az
imádság lehet szavak nélküli sóhajtás, leírt imádság olvasása
vagy éppen kötetlen Istenhez szóló beszéd. Imádkozhatunk
magunkban, valaki mással vagy éppen az egész gyülekezettel
együtt. Az imádságban Isten segítségét kérjük magunk vagy
mások számára, és hálát adunk a kapott ajándékokért. Az imádság ezen
felül az Isten dicsőítése, az ő mindenhatóságának megvallása és
az ember megállása az ő vizsgáló és szerető tekintete előtt. Isten
maga bátorít bennünket arra, hogy nehézségeinkben felé fordulva
bízzunk az ő segítségében.
A
gyermekkorban megtanult esti imádság segít bennünket egész
életünk során, hogy bizalommal legyünk Isten iránt. A
reggeli és az étkezést kísérő imádságok is apró istentiszteletei a
hétköznapoknak. A nap kezdetén hálát adunk Istennek, hogy
vigyázott ránk az éjszaka folyamán, és egyben kérjük őt, hogy
áldja meg napi munkánkat. Az étkezések alkalmával az ő jóságáért
adunk hálát. Este pedig bűneink bocsánatát kérjük, és rábízzuk
magunkat és egymást Isten gondviselésére.
- Semmiért
se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor
hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten
békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni
szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. (Fil 4,6-7)
- Arra
kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket,
imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a
királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet
éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves
a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja,
hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az
igazság megismerésére. (1Tim 2,1-4)
| A reggeli áldás |
| Reggel felkeléskor vess
szent keresztet magadra, és mondd: „Segítsen meg az Atya,
Fiú, Szentlélek Isten. Ámen.”
Azután letérdelve vagy
állva mondd el a Hiszekegyet és a Miatyánkot. Ha akarod, elmondhatod
a következő rövid kis imádságot is:
„Hálát adok neked,
mennyei Atyám, szeretett Fiad, a Jézus Krisztus által, hogy ma éjjel
minden kártól és veszedelemtől megőriztél, és kérlek, őrizz meg engem
a mai napon is a bűntől és minden gonosztól, hogy minden cselekedetem
és egész életem tetszésedre legyen. Mert én magamat, testemet,
lelkemet és mindenemet kezedbe ajánlom. Szent angyalod legyen velem,
hogy a gonosz ellenség erőt ne vehessen rajtam. Ámen.”
Aztán énekelj valami
éneket, talán a Tízparancsolatról, vagy amire az áhítat késztet, és
örömmel láss munkához. |
| Luther: Kis káté |
| Az esti áldás |
| Este lefekvéskor vess szent
keresztet magadra, és mondd: „Segítsen meg az Atya,
Fiú, Szentlélek Isten. Ámen.”
Azután letérdelve vagy
állva mondd el a Hiszekegyet és a Miatyánkot. Ha akarod, elmondhatod
a következő kis imádságot is:
„Hálát adok neked,
mennyei Atyám, szeretett Fiad, a Jézus Krisztus által, hogy a mai
napon kegyelmesen megőriztél. Kérlek, bocsásd meg minden bűnömet,
mert vétkeztem azokkal, és őrizz meg ma éjjel kegyelmesen. Mert én
magamat, testemet, lelkemet és mindenemet kezedbe ajánlom. Szent
angyalod legyen velem, hogy a gonosz ellenség erőt ne vehessen
rajtam. Ámen.”
És azután aludj el hamar és békével. |
| Luther: Kis káté |
| Az asztali áldás |
| A gyermek és a ház népe
lépjenek összekulcsolt kézzel és rendesen az asztalhoz, és
mondják ezt:
„Mindenki szeme tereád
néz, Uram, és te adsz nekik eledelt idejében. Kinyitod kezedet, és
jól tartasz minden élőt jókedvvel.”
Megjegyzés: a jókedv itt azt
jelenti, hogy minden élő annyit kap enni, hogy vidám és jókedvű lesz;
mert gond és kapzsiság gátolják az ilyen jókedvet.
Azután a Miatyánkot és a
következő imádságot:
„Úr Isten, mennyei
Atyánk! Áldj meg minket és ezeket a te ajándékaidat, melyeket
bőkezűségedből magunkhoz veszünk, Jézus Krisztus Urunk által.
Ámen.” |
| Luther: Kis káté |
| A hálaadás |
| Étkezés után is
hasonlóképpen rendesen és összekulcsolt kézzel mondják ezt:
„Adjatok hálát az
Úrnak, mert jó, mert örökkévaló a kegyelme. Eledelt ad
minden élőnek: táplálékot ad az állatoknak, a hollófiaknak is, bármit
kérnek. Paripák erejében kedve nem telik, férfi izmaiban sem
gyönyörködik. De gyönyörködik az Úr az
őt félőkben, a hűségében reménykedőkben.”
Azután a Miatyánkot és a
következő imádságot:
„Minden jótéteményedért
hálát adunk neked, Úristen és Atyánk a Jézus Krisztus által, aki élsz
és uralkodol örökké. Ámen.” |
| Luther: Kis káté |
|
