KÁTÉ

Evangélikus keresztyén hitünk rövid összefoglalása

30

Ötödik kérés

és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek,

Az Úrtól tanult imádságban megvalljuk, hogy önzésünk eltávolít bennünket Istentől és embertársunktól. Teljesen Isten kegyelmére és bűnbocsánatára szorulunk. Nem hivatkozhatunk erényeinkre és képességeinkre. Mindennap kérnünk kell: Uram, könyörülj rajtunk!

Az imádság egyben bizalmunk jele, hogy az Atya Jézus Krisztusért minden fenntartás és feltétel nélkül megbocsátja bűneinket. Újra és újra bízhatunk Isten Igéjében, amely megszabadít a bűntudattól, és egyúttal békességgel és örömmel ajándékoz meg bennünket.

Isten szeretete arra indít minket, hogy mi is azt tegyük embertársainkkal, amit Isten tett velünk. Még az ellenségeinkkel sem lehetünk kegyetlenek, hiszen Isten velünk szemben mindig kegyelmes.

• Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz. (Zsolt 103,13)

• Jézus mondja: „Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” (Mt 6,14-15)

• Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad? (Mt 18,32-33)