KÁTÉ

Evangélikus keresztyén hitünk rövid összefoglalása

33

Záró dicsőítés

mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Isten arra kért bennünket, hogy imádkozzunk, és egyben azt ígérte, hogy meghallgatja imádságunkat. Amikor arra kérjük Istent, hogy adja meg nekünk azt, amire buzdított bennünket, bátran bízhatunk benne, hogy azt meg is adja. Amikor nem tudunk, vagy nincs erőnk imádkozni, reménykedhetünk abban, hogy a Szentlélek imádkozik értünk.

Az Úrtól tanult imádság végén magasztaljuk az Atyát, és dicsőítjük az Úr Krisztust, aki ezzel az imádsággal közösséggé kovácsolja a mindenkori tanítványokat. Megvalljuk, hogy egyedül Istené a hatalom és az erő mind az egyes ember életében, mind az egész világon. Meggyőződésünk jeléül akarjuk mi is kimondani: Ámen. Az Isten magasztalása már ebben a földi életben elkezdődik, és folytatódik az örökkévalóságban.

• Tied, Uram, a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, Uram, az ország, magasztos vagy te, mindenek feje. (1Krón 29,11)

• Mondjátok el a népeknek, hogy uralkodik az Úr! Bizony, szilárdan áll a világ, nem inog. Igazságosan ítéli a népeket. (Zsolt 96,10)

• Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. (Lk 2,14)

• Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint jár közben a megszenteltekért. (Róm 8,26-27)